Nyári szünetben csak az elvetemült diákok kelnek vekker szóra. 6-kor felkeltem, össze szedtem magamat, hátamra vettem a névjegyemet, ami ez esetben nem irkát tartalmazott, hanem a túlélő csomagot. A randevú helyszínei fél 7-kor a kanizsai városháza előtt, és 7-kor a posta előtt Törökkanizsán. Kiérve a városból kisérönkül szegődött egy nyári zápor. Aki elmulasztotta a reggeli mosdást, azt mos bepótolhatta, díj mentesen. Gurultunk a határ felé, rövid útlevél ellenőrzés után, utunkra engedtek a határ őrök. Újszentiván érintésével Újszeged felé tekertünk. A Tiszán a Belvárosi hídon jutottunk át Szegedre. Ahol gurulva rövid városnézést tartottunk. Ám némi elemózsia elfogyasztása után elindultunk Mórahalom felé. Sajgó tagjaimat a medencébe csobbanva ellazíthattam végre. Az úszkálást és napozást nagyon élveztük, de fél 6-kor indulnunk kellett a röszkei határ felé. Útitársam Roli volt. Némi várakozás után az útlevél ellenőrzést követően újra Szerbiába érkeztünk. Boldogok voltunk mikor megláttuk a Magyarkanizsa táblát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése