2011. július 14., csütörtök

Debrecembe kéne menni...

Az éjszakai indulásunk egy malőrrel kezdődött. A megbeszéltél időben nem indultunk el, így aztán csőstől jöttek a bajok. Egyszer végre mégis a határra értünk, de ekkor sem mentek a dolgok a megfelelő úton. Murphy édesapámnak adott egy kis munkát: az autónak kellett a világítását működő képes állapotba hoznia. Mindezt az éjszaka kellős közepén. Egy ici-pici zseblámpának nem mondható pilács fényénél. Egy óra hosszai kallódás után, kelet felől már a hajnal fényei látszottak. Némi segítséggel anyám haza indult az autóval, mi pedig reménykedtünk abban, hogy Kanizsáig Murphy nyugton marad. Útlevél ellenőrzést követően a hátra lévő távot az IBUSZ parkolóig gyalog tettük meg. Mikor elindultunk Röszkéről felkelt a nap.....mikor én felkeltem Debrecenbe, már a hasamra sütött. Ki-be rakodás gyorsan ment. Haza felé vettük az irányt. Hódmezővásárhely környékén egy hatalmas egybefüggő mák földet láttunk. Apa azt mondta, hogy ekkora darab mákot még ő sem látott. Pedig elég 1 millió km benne van a talpába.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése