Tegnap ismét kukorica górézás volt. Hajnali 10 órakor riadót fújt anyám. Unalmas egy munka és derék fájdító.    A góréba természetesen mindig a legkisebbet küldik föl. Ott kellett a deszkát rakosgatni ,hogy a tengeri a  helyén  maradjon. Estére végeztünk vele,  azután buli  Zentán. Vigasztaló tény ,hogy csak jövőre kell megint kukoricázni.