Ma kedd van. Édesanyám ma gonosz volt hozzám. Hajnali 9-kor bejött a szobámba, és gyorsan felhúzta a redőnyöket. Nem valami kellemes ébresztés. Azt mondta, hogy " Keljél, mert két hét múlva itt az iskola". Mondtam, hogy "van még 15 napom, és még aludhatok egy kicsit délig". Muszáj volt felkelni, mert korgó hassal nem lehet semmit se csinálni. Nagy örömömre a frizsider üres volt. Kénytelen voltam a pizsamát lecserélni másik ruhára. Biciklire pattantam és elmentem a pékhez. Hazafelé jövet a sulinál a kisbolt előtt találkoztam egy kedves osztály társammal, Mátéval. Matek felkészítőn volt. Unatkozott a buszt várva, így hát leültem mellé beszélgetni. Félórás beszélgetés után feltűnt a várva várt busz, ami mégse állt a buszmegállóban. Mátéka nem szabadul olyan könnyen Kanizsától. :D Más választás nem volt, elhívtam hozzám. Mesélte, hogy mit csinált eddig a szünetbe és persze én is meséltem neki. Sok volt a dumálás, elröpült az idő, ezért mennie kellett. Kiment stopra, 3 perc múlva már útban is volt Zenta felé. Hazaérve várt rám még egy "kis" takarítás. Kimerülten dőlök az én puha ágyikómba. :)